Abortusz.

2 Válasz

1. 
   

   
   

   Csicsi 2011. 04. 29. válasz

   Sajnos az élet kegyetlen, és vannak olyan döntések, melyekben soha nem lehetünk biztosak, hogy a helyes utat választottuk-e. Nehéz és kínzó lehetetett meghozni ezt az igen súlyos lépést. Nyugtatólag annyit szeretnék mondani, hogy ha én ebben az esetben lettem volna, ugyanígy döntötttem volna. Sokan azt gondolhatják, hogy gyáva és megfutamodó cselekedet, de én nem így gondolom. Ez nem egy önzőség, amit mindenki rákenhet a kismamára, hogy kényelmetlen lett volna neki egy beteg gyermek felnevelése. Korántsem erről van szó, hanem arról, hogy egy ilyen gyermeknek milyen lenne az élete? Milyen hiányosságok, nehézségek, szenvedések kísérnék végig életútján? Szerintem nem eldobobott, hanem megmentett ezzel egy szomorú életet.

   0 Szavazat 0 Votes  0 Votes

2. 
   

   
   

   Coronaria 2011. 05. 19. válasz

   Kedves Epres Johanna!
   Igaz én még nem voltam hasonló helyzetben, viszont nőként jómagam is számba vettem annak a lehetőségét, hogy velem is megtörténhet ugyanez. Éppen ezért nem árt, ha az ember lelkileg is fel van készülve minden eshetőségre. Én őszintén úgy gondolom és hiszem, hogy ha ezt érezte a legjobb döntésnek, akkor az úgy is van. Az abortusz rengeteg erkölcsi, etikai és morális kérdést vetett fel mindig is. Egy nőnek ilyen esetben mérlegelnie kell, hogy mire képes, mit tud vállalni. Ha Ön úgy érezte nem tud egy beteg gyermeket, szíve joga volt így dönteni. Nincs más hátra, mint előre. Próbálja feldolgozni a történteket, és lépjen tovább amilyen hamar csak lehet.
   httpv://www.youtube.com/watch?v=lkbiB0QfU3s

   0 Szavazat 0 Votes  0 Votes