Comments on: Miért nem találom meg a hozzám illő pasit vagy csajt?

By: teszi

teszi — Fri, 22 Apr 2011 14:36:26 +0000

Az önismerethiánnyal egy nagyon fontos kérdésre tapintottál rá. Sokszor fordul elő, hogy elképzeljük, milyen párra van szükségünk, mi az, aminek feltétlenül meg kell lennie benne. És ezekhez a jól megkomponált elvárásokhoz a végletekig ragaszkodunk. Aztán valamikor megkapjuk (addig mentünk, míg nem találtuk meg, minden egyéb lehetőség mellett elsétálva), és még sem elégít ki. Ekkor jön a felismerés: „nekem erre nincs is szükségem!”. Elvárások helyett mindig a másikra kell figyelni. Keresni benne a jót, kedveset. És ha épp nem szőke (vagy vörös, vagy magas…), de boldog vagy vele, bele kell vágni! A legfontosabb a kezdeti „zsizsegés”! Hogy a mellkasod szorít, amikor meglátod, vagy ha csak eszedbe jut, hogy vele tudsz a legnagyobbakat nevetni, hogy megnyugtat, ha a közeledben van, ha meghallod a nevét, odakapod a fejed… Ha ilyesmit érzel, ne gondolkozz, vágj bele! Ő egy „kis igazi”, ha nem is lesztek házasok, nagy szerelemnek nézel elébe.

By: mara

mara — Fri, 22 Apr 2011 11:34:04 +0000

Mindig azon agyal az ember, hogy “o vajon nekem valo?” Es ahogy egyre jobban ezen tori a fejet, nem figyel arra, aki igazan mellette van. Szoval a szerelemben nem kell gondolkodni, csak hagyni, hogy megtortenjenek a dolgok. Lehet, hogy annyira keresed azt a valakit, hogy eszre sem veszed, hogy melletted all. Hagyd, hogy az erzelmeid iranyitsanak es megerzed, ha megtalaltad a neked valo szemelyt.

By: mutant

mutant — Fri, 22 Apr 2011 10:40:23 +0000

Általában túl magasak az elvárások. Nincs tökéletes ember, el kell fogadni a hibákat…jobban mondva; meg kell szeretni a hibákat:)