1. Az újjászületés tanát nemcsak Indiában vallották, hanem már az ógörög pythagoreus és platóni filozófiában is megjelent, de még a kanonizált Biblia bizonyos bekezdései is mellette teszik le a voksot:

“Szükség néktek újonnan születnetek.” (János, 3:7)

2. A halált követő újjászületés nélküli élet sem keresztény találmány, az ógörögök alvilágképzete szerint az erényes életet élő emberek Hádész honának Elysium nevű boldog szegletébe kerülnek, míg a gonosz teremtések végső lakhelye a Tartarosz, itt szenvednek örökkön-örökké. Ezen ókori Pokol két legismertebb lakója Tantalosz, illetve Sziszifusz.

3. A porladás ókori hívei a milétoszi materialisták: Thalész, Anaximenész, Anaximandrosz, valamint az epheszoszi Hérakleitosz.