Mindenre azt mondják, hogy egészséges, ha mértékkel veszünk belőle, hogy jó hatással van ránk, amíg nem válunk függővé. Sajnos, van olyan, hogy internetfüggőség, facebook függőség, e-mail függőség, de a kajától is függhetünk, a cigitől, az alkoholtól, a szextől, kapcsolatfüggők is lehetünk…

Nem a technikai újítás öli meg a kapcsolatok személyességét, intimitását, hanem az ember maga. Az ember lesz függő, nem a technika. És nem lesz minden ember függő. Nem a fejlődés hibás azért, hogy az ember egy idő után elveszíti a kontrollt.

Ha jól belegondolunk, akkor mi, akik ide írunk, szintén a neten akarjuk élni az életünket?! Hiszen távmunkára jelentkezett egy részünk, amit net előtt ücsürögve végezhetünk. Kétlem, hogy azért, mert a hátunk közepére sem kívánjuk azokat az embereket, akikkel akár irodában is dolgozhatnánk együtt.

Szerintem, az internet idő ad nekünk, ha okosan használjuk. Például a távmunka az interneten időt spórol, hogy ne kelljen A-ból B-be a BKV pompás járatain utazni, majd B-ből A-ba, vagy C-be. Több idő marad másra, jobb esetben a nem on-line életünkre

Időt ad, mert gördülékennyé teszi a találkozások leszervezését. Kreálhatunk egy eseményt a facebookon, és látjuk, kire számíthatunk. Létrehoz egy régen nem látott ismerős egy eseményt, amire meghív . Ezért azt mondjuk: “üsse kavics, én elmegyek arra a bulira, ha már ő is ott lesz”.

A választ sokáig húzhatnám, de a lényeg: az internet megkönnyíti az életünket a valóságban.