A kérdésedre a válasz két részből tevődik össze.
A csapból is az folyik, hogy “a mai rohanó világban”, “felgyorsult életünkben”, és még lehetne sorolni, így ez már mindenkinek a hétköznapját befolyásolja. Azokat a nagymamákat, nagypapákat is, akik még nem éltek ebben a korban, de a gyermekeik, unokáik révén közvetetten kapcsolatban állnak a rohanó életmóddal. Ők csak azt tapasztalják, hogy keveset látják a családjukat, nagyon keveset foglalkoznak velük, és igazából sokan közülük nem is értik, hogyan lehet más fontosabb náluk – kimondva, kimondatlanul. Nehéz ugyanis megérteni, hogy oda kell költözni, ahol van munka, és nem ott van munka, ahol élünk – ez sokszor több ezer km is lehet. Sajnos a mi modern világunkban sokat kell dolgozni, hogy biztosítani lehessen a megélhetést – és itt még nem is a nagy dőzsölésről beszéltünk. Egyszóval az állandó rohanás, a rá nem érés, az időszűke hatalmas frusztrációt okoz a legtöbb ember számára.
A másik része pedig valóban az, hogy nem figyelünk egymásra. Ez egyrészt az előzőekből ered, másrészt abból, hogy egyre inkább elhatalmasodik az emberekben az egyéni érdek hangsúlyozása. Makacs, törekvő emberekkel vagyunk körülvéve, akik a legkönnyebb utat próbálják választani, a legkevesebb erőfeszítéssel, miközben egymást próbálják elnyomni az útból, mert a lehetőség mindezek ellenére nagyon kevés. A média negatív hatása, hogy azt sulykolják az emberekbe, hogy csak akkor vagyunk sikeresek, szépek, kelendőek – akár párkapcsolat terén, akár az üzleti életben -, ha ismertek vagyunk. Az internet pedig egyszerűen rásegít erre a folyamatra, ugyanis minek törekedjünk személyes találkozásokra, ha úgyis kevés a szabadidőnk, nehéz összeegyeztetni egy-egy baráti összejövetelt, a facebook-on, iwiw-en, vagy e-mailben sokkal gyorsabb minden. És egyszerűbb is.

A depresszió a modern kor betegsége, régebben nem voltak adottak ezek a körülmények. Küzdeni kellett, különben ottvesztél a háborúban, vagy az éhhalál vitt el. Nem volt idő siránkozni. Ma pedig menő vállalni az érzékenységet is. Menő lehet akármi. Csak jól kell előadni, marketingelni.